CCNA RSE 4. fejezet

4.1.1.6 Csomagtovábbító módszerek

A forgalomirányítók az alábbi háromféle csomagtovábbító módszert támogathatják:

• Folyamatkapcsolás (Process switching) - Egy régebbi csomagtovábbító módszer, de a Cisco forgalomirányítók még mindig támogatják. Amikor csomag érkezik egy interfészre, a vezérlési szintre (control plane) kerül, ahol a processzor a célcímet összeveti a forgalomirányító táblával, majd meghatározza a kimenő interfészt és továbbítja a csomagot. Nagyon fontos, hogy megértsük, hogy a forgalomirányító ezt minden egyes csomagra végrehajtja, még akkor is, ha egy sor csomagnak ugyanaz a célja. Ez a módszer nagyon lassú, modern hálózatokban alig használják.

• Gyorskapcsolás (Fast switching) - Egy gyakori csomagtovábbító módszer, amely egy gyorskapcsolási gyorsítótárban tárolja a következő ugrás információkat. Amikor csomag érkezik egy interfészen, a vezérlési szintre kerül, ahol a processzor illeszkedő bejegyzést keres hozzá a gyorskapcsolási gyorsítótárban. Ha ilyen nincs, akkor a csomag folyamatkapcsoláson esik át, majd a kimenő interfészhez kerül. A csomag továbbításának információi bekerülnek a gyorskapcsolási gyorsítótárba. Ha egy újabb csomag érkezik ugyanezzel a céllal, akkor a gyorsítótár következő ugrás információi a processzor közbelépése nélkül újra használhatók.

• Cisco Express Forwarding (Cisco Expressz Továbbítás, CEF) - A CEF a legújabb és egyben az ajánlott csomagtovábbító módszer a Cisco IOS-ban. A gyorskapcsoláshoz hasonlóan a CEF egy továbbítási információs bázist (Forwarding Information Base, FIB) és egy szomszédossági táblázatot épít. A táblabejegyzéseit azonban nem a csomagok, hanem a változások (például amikor valami megváltozik a topológiában) alapján követi. Emiatt amikor a hálózat konvergált állapotban van, a FIB és a szomszédossági tábla minden olyan információt tartalmaz, amire a forgalomirányítónak a csomagok továbbításához szüksége van.
  A FIB előre meghatározott fordított címfeloldásokat, következő ugrás információkat tartalmaz, melyekben az interfész és a második réteg tulajdonságai is szerepelnek.

Forwarding Information Base (FIB)
A 3. rétegbeli motor tartja karban az irányítási információkat, származzon az dinamikus irányító protokolltól vagy statikus útvonalból. A 3. rétegbeli továbbítási motor által használt FIB egy olyan tábla, amelyben az irányító táblától származó információk szerepelnek specifikusságuk szerint sorba rendezve. A FIB dinamikus, mivel amint az irányítótáblában változás történik, a FIB is értesül a változásról és egyezteti tábláját.
Abban az esetben, ha egy csomag nem kapcsolható a FIB tábla alapján, akkor a 3. rétegbeli motor fogja elvégezni a továbbítást.
Szomszédsági tábla
A  szomszédsági  tábla  a  FIB-nek  szolgáltat  második  rétegbeli  információkat.  A  tábla  az ARP   táblából   épül   fel   és   tartalmazza   azon   csomópontok   fizikai   címeit,   amelyek   egy ugrásnyira elérhetők az eszközünktől. Abban az esetben, ha a szomszédsági tábla nem tartalmazza a szükséges információkat, akkor  a  3.  rétegbeli motorhoz  kerül.  A  3.  rétegbeli  motor  ARP  kérést  küld,  hogy  begyűjtse  az  IP-cím  eléréséhez szükséges fizikai címet. Amíg a FIB bejegyzés az ARP eredményre vár, az ugyanerre a célja igyekvő újabb csomagok azonnal eldobásra kerülnek, hogy a várakozási sor ne teljen meg és váljon  a  motor  túlterhelté.  Miután  a  megfelelő  fizikai  cím  bekerült  az  ARP  táblába, a szomszédsági táblába is megtanulja.


A CEF felépíti a FIB-et és a szomszédossági tábláját a hálózat konvergálása után. Így mind az öt csomag még az adatterületen gyorsan feldolgozható.
A három módszer összehasonlítását a következő analógiával szoktuk illusztrálni:

• A folyamatkapcsolás minden problémát végigszámol matematikailag, még akkor is, ha ugyanaz a probléma többször is előfordul.

• A gyorskapcsolás egyszer számolja végig a problémát, de emlékszik a válaszra és a következő ugyanilyen problémákhoz már ezt használja.

• A CEF minden lehetséges problémát előre kiszámol és az eredményeket egy táblázatban tárolja.

4.1.2.2 Alapértelmezett átjárók

Ahhoz, hogy hozzáférjenek a hálózathoz, az eszközöknek a következő IP-cím információkkal kell rendelkezniük:

• IP-cím - Egyedileg azonosít egy állomást a helyi hálózaton.

• Alhálózati maszk - Meghatározza az állomás helyi alhálózatát.

• Alapértelmezett átjáró - Meghatározza, hogy melyik forgalomirányítónak kell a csomagot küldeni akkor, ha a cél nem ugyanazon az alhálózaton van.

Az alapértelmezett átjáró legtöbbször a forgalomirányító helyi hálózatra kapcsolódó interfészének címe. A forgalomirányító minden csatlakoztatott hálózatáról és bizonyos távoli hálózatokról is nyilvántart bejegyzéseket a forgalomirányító táblájában, ezeknek a segítségével határozza meg a legjobb útvonalat a cél felé

Egy állomás az IP-cím információit kaphatja:

• Statikusan - Az állomás IP-címét, alhálózati maszkját és alapértelmezett átjáróját kézzel állítják be. A DNS-szerver IP-címét szintén be lehet állítani.

• Dinamikusan - Az IP-cím információkat egy szerver biztosítja DHCP protokollal. A DHCP-szerver érvényes IP-címet, alhálózati maszkot és alapértelmezett átjárót ad a végberendezéseknek. A szerver ezeken felül egyéb információkat is átadhat még.

 A Cisco ISR G2 már USB soros konzol kapcsolatot is támogat. Ehhez USB A - USB B (mini-B USB) kábel szükséges, és eszközmeghajtó az operációs rendszerünkhöz. A meghajtóprogramot letölthetjük a www.cisco.comhelyről. Bár ezeknek a forgalomirányítóknak kettő konzolportjuk van, egyszerre csak egy lehet aktív.

Enter the commands to configure the name of the router as 'R2'.
Router# configure terminal
Enter configuration commands, one per line. End with CNTL/Z.
Router(config)# hostname R2
Configure 'class' as the secret password.
R2(config)# enable secret class
Configure 'cisco' as the console line password and require users to login. Then exit line configuration mode.
R2(config)# line console 0
R2(config-line)# password cisco
R2(config-line)# login
R2(config-line)# exit
Configure 'cisco' as the vty password for lines 0 through 4 and require users to login.
R2(config)# line vty 0 4
R2(config-line)# password cisco
R2(config-line)# login
Exit line configuration mode and encrypt all clear text passwords.
R2(config-line)# exit
R2(config)# service password-encryption
Enter the banner 'Authorized Access Only!' and use # as the delimiting character.
R2(config)# banner motd #Authorized Access Only!#
Exit global configuration mode and save the configuration.
R2(config)# exit
R2# copy running-config startup-config
Destination filename [startup-config]?
Building configuration...
[OK]
R2#


Az interfész típusától függően lehet, hogy egyéb paramétereket is be kell állítanunk. Például a laborgyakorlatokhoz használt eszközöknél a soros kábel DCE-vel jelzett végéhez csatlakozó interfészen a clock rate parancsot is használnunk kell.
MEGJEGYZÉS: Ha véletlenül kiadjuk a clock rate parancsot egy DTE interfészen, akkor az %Error: This command applies only to DCE interface hibaüzenetet kapjuk.


Configure the GigabitEthernet 0/0 interface with the IP address '10.1.1.1' and subnet mask '255.255.255.0'. Describe the link as 'Link to LAN 3' and activate the interface.
R2(config)# interface gigabitethernet 0/0
R2(config-if)# ip address 10.1.1.1 255.255.255.0
R2(config-if)# description Link to LAN 3
R2(config-if)# no shutdown
%LINK-5-CHANGED: Interface GigabitEthernet0/0, changed state to up
%LINEPROTO-5-UPDOWN: Line protocol on Interface GigabitEthernet0/0, changed state to up
Configure the GigabitEthernet 0/1 interface with the IP address '10.1.2.1' and subnet mask '255.255.255.0'. Describe the link as 'Link to LAN 4' and activate the interface.
R2(config-if)# interface gigabitethernet 0/1
R2(config-if)# ip address 10.1.2.1 255.255.255.0
R2(config-if)# description Link to LAN 4
R2(config-if)# no shutdown
%LINK-5-CHANGED: Interface GigabitEthernet0/1, changed state to up
%LINEPROTO-5-UPDOWN: Line protocol on Interface GigabitEthernet0/1, changed state to up

Configure the Serial 0/0/0 interface with the IP address '209.165.200.226' and subnet mask '255.255.255.252'. Describe the link as 'Link to R1' and activate the interface.
R2(config-if)# interface Serial 0/0/0
R2(config-if)# ip address 209.165.200.226 255.255.255.252
R2(config-if)# description Link to R1
R2(config-if)# no shutdown
%LINK-5-CHANGED: Interface Serial0/0/0, changed state to up
%LINEPROTO-5-UPDOWN: Line protocol on Interface Serial0/0/0, changed state to up

MEGJEGYZÉS: Az interfész a saját IPv6 link-local címét anélkül is generálhatja, hogy globális egyedi címe lenne az ipv6 enable interfész konfigurációs paranccsal.
Az IPv4-től eltérően az IPv6 interfészeknek legtöbbször egynél több IPv6-címük lesz. Az IPv6 eszköz minimálisan egy IPv6 link-local címmel biztosan rendelkezni fog, de valószínűleg egy IPv6 globális egyedi címet is kapni fog. Az IPv6 azt is támogatja, hogy egy interfész több IPv6 globális egyedi címmel rendelkezzen ugyanabból az alhálózatból. A következő parancsokkal állíthatunk be statikusan globális egyedi vagy link-local IPv6-címet:

• ipv6 address ipv6-cím / előtag-hossz - Beállítja a megadott globális egyedi IPv6-címet

• ipv6 address ipv6-cím / előtag-hossz eui-64 - Globális egyedi IPv6-címet állít be, ahol az alsó 64 bit interfész azonosító része (ID) az EUI-64 módszerrel jön létre.

• ipv6 address ipv6-cím / előtag-hossz link-local - Statikus link-local címet állít be az interfészen, amely azt az automatikusan konfigurált link-local címet helyettesíti, amely globális egyedi IPv6-cím beállításakor, vagy az interfész aktiválásakor jön létre az ipv6 enable interfész parancs kiadásakor. Idézzük fel, hogy az ipv6 enable interfész parancs automatikusan létrehoz IPv6 link-local címet, akár beállítottunk IPv6 globális egyedi címet, akár nem.

Amikor egy forgalomirányítót az ipv6 unicast-routing globális paranccsal konfigurálunk, elkezdi az ICMPv6 forgalomirányító hirdetés üzenetek küldését. Ez lehetővé teszi az interfészhez csatlakozó számítógép számára, hogy automatikusan beállítson magának IPv6-címet és alapértelmezett átjárót DHCPv6-szerver nélkül is. 
Konfiguráljuk be R2 IPv6 globális egyedi címeit
Configure the GigabitEthernet 0/0 interface with the IPv6 address 2001:db8:acad:4::1/64. Describe the link as 'Link to LAN 3' and activate the interface.
R2(config)# interface gigabitethernet 0/0R2(config-if)# ipv6 address 2001:db8:acad:4::1/64R2(config-if)# description Link to LAN 3R2(config-if)# no shutdown%LINK-5-CHANGED: Interface GigabitEthernet0/0, changed state to up
%LINEPROTO-5-UPDOWN: Line protocol on Interface GigabitEthernet0/0, changed state to up
Configure the GigabitEthernet 0/1 interface with the IPv6 address 2001:db8:acad:5::1/64. Describe the link as 'Link to LAN 4' and activate the interface.
R2(config-if)# interface gigabitethernet 0/1R2(config-if)# ipv6 address 2001:db8:acad:5::1/64R2(config-if)# description Link to LAN 4R2(config-if)# no shutdown%LINK-5-CHANGED: Interface GigabitEthernet0/1, changed state to up
%LINEPROTO-5-UPDOWN: Line protocol on Interface GigabitEthernet0/1, changed state to up
Configure the Serial 0/0/0 interface with the IPv6 address 2001:db8:acad:3::2/64. Describe the link as 'Link to R1' and activate the interface.
R2(config-if)# interface Serial 0/0/0R2(config-if)# ipv6 address 2001:db8:acad:3::2/64R2(config-if)# description Link to R1R2(config-if)# no shutdown
  loopback interfész a forgalomirányító belső logikai interfésze. Nem tartozik hozzá fizikai port, tehát más eszköz soha nem kapcsolódhat hozzá. Egy olyan szoftveres interfészt képzeljünk el, amely a forgalomirányító működése alatt folyamatosan UP állapotban van.
A loopback interfész hasznos segítség lehet Cisco IOS eszköz tesztelése és menedzselése során, mert általa biztosítjuk, hogy legalább egy interfész mindig elérhető. Például tesztelhetjük vele a belső forgalomirányító folyamatokat úgy, hogy a forgalomirányító mögött levő hálózatokat emulálunk vele.
Ezen túlmenően a loopback interfészhez rendelt IPv4-cím fontos lehet olyan folyamatok számára, amelyek egy interfész IPv4-címét használják azonosítási célra, ilyen például az OSPF forgalomirányító protokoll. Ha engedélyezünk egy loopback interfészt, a forgalomirányító ennek a címét fogja azonosításhoz használni a fizikai portok címei helyett, amelyek a működés során akár le is kapcsolódhatnak.
A loopback cím beállítása egyszerű:
Router(config)# interface loopback szám
Router(config-if)# ip address ip-cím alhálózati-maszk
Egy forgalomirányítón több loopback interfész is lehet. Mindössze annyi a feltétel, hogy a loopback interfészek IPv4-címe legyen egyedi, és más interfész ne használja.
ANIM - > 4.2.1.2 A csomag elküldése
ANIM - > 4.2.1.3 Továbbítás a következő ugrás felé
ANIM - > 4.2.1.4 Csomagkapcsolás
A következő folyamat zajlik le, amikor R2 az Fa0/0 interfészén keretet fogad:
1. R2 megvizsgálja a keret cél MAC-címét, ami a beérkező interfészének, Fast Ethernet 0/0-nak a MAC-címe. R2 ezért bemásolja a keretet a pufferébe.
2. R2 látja, hogy az Ethernet keret Type (típus) mezőjének értéke 0x800, ami azt jelenti, hogy a keret adatmezőjében egy IPv4 csomag található.
3. R2 kibontja az Ethernet keretet.
4. Mivel a csomag cél IPv4-címe nem azonos R2 egyik interfészének címével sem, ezért a forgalomirányító az irányítótáblájában keres útvonalat a csomag továbbításához. R2 megkeresi a forgalomirányító táblájában a csomag IPv4-címét, pont úgy, ahogy R1 is tette.
R2 forgalomirányító táblájában van útvonal a 192.168.4.0/24 hálózat felé, méghozzá a 192.168.3.2-es következő ugrással és Serial 0/0/0 kimenő interfésszel. Mivel a kimenő interfész nem Ethernet interfész, R2-nek nem kell a következő ugrás IPv4-címéhez cél MAC-címet feloldania.
5. Az IPv4-csomagot új adatkapcsolati keretbe ágyazza és kiküldi a Serial 0/0/0 kimenő interfészen.
Ha az interfész pont-pont (point-to-point, P2P) soros kapcsolat, a forgalomirányító az IPv4-csomagot a kimenő interfész által használt formátumú (HDLC, PPP, stb.) adatkapcsolati keretbe ágyazza. Mivel a soros interfészeken nincsenek MAC-címek, ezért R2 az adatkapcsolati célcímnek egy szórásnak megfelelőt állít be.

ANIM - >  4.2.1.5 A cél elérése
A következő folyamat játszódik le, amikor a keret megérkezik R3-hoz:
1. R3 bemásolja az adatkapcsolati PPP keretet a bufferébe.
2. R3 kibontja az adatkapcsolati PPP keretet.
3. R3 a forgalomirányító táblájában útvonalat keres a csomag cél IPv4-címéhez. A forgalomirányító táblában szerepel egy R3-hoz közvetlenül csatlakozó hálózat bejegyzése. Ez azt jelenti, hogy a csomagot közvetlenül a célnak lehet küldeni, nem kell másik forgalomirányítónak továbbítani.
Mivel a kimenő interfész egy közvetlenül csatlakozó Ethernet hálózat, R3-nak a cél IPv4-címéhez tartozó cél MAC-címet kell találnia:

• 1. R3 az ARP gyorsítótárában bejegyzést keres a csomag cél IPv4-címéhez. Ha nem talál bejegyzést, R3 egy ARP-kérést küld ki a FastEthernet 0/0 interfészén. PC2 egy ARP választ küld, benne a saját MAC-címével. R3 frissíti az ARP gyorsítótárát a 192.168.4.10 címmel és az ARP-válaszban kapott MAC-címmel.
• 2. R3 az IPv4-csomagot új Ethernet adatkapcsolati keretbe ágyazza, és kiküldi a FastEthernet 0/0 interfészén.
• 3. Amikor PC2 megkapja a keretet, megnézi a cél MAC-címet, ami a beérkező interfészének (a saját Ethernet hálózati kártyájának) MAC-címe. PC2 tehát bemásolja a keretet a pufferébe.
• 4. PC2 látja, hogy az Ethernet keret Type (típus) mezőjének értéke 0x800, ami azt jelenti, hogy a keret adatmezőjében egy IPv4 csomag található.
• 5. PC2 kibontja az Ethernet keretet és az IPv4-csomagot az operációs rendszer IPv4 feldolgozó alrendszerének adja.

4.2.2.1 Forgalomirányítási döntések

A forgalomirányító táblában való keresés az alábbi háromféle útvonalat eredményezheti:

• Közvetlenül csatlakozó hálózat - Ha a csomagban szereplő célcím egy olyan eszközhöz tartozik, amely a forgalomirányító valamelyik interfészéhez kapcsolódó hálózaton van, akkor a csomagot közvetlenül a cél eszközhöz lehet továbbítani. Tehát a csomag cél IP-címe egy állomáscím ugyanazon alhálózaton, amelynek a forgalomirányító egy interfésze is tagja.

• Távoli hálózat - Ha a csomag célcíme egy távoli hálózathoz tartozik, a csomagot egy másik forgalomirányítónak kell továbbítani. A távoli hálózatok csak egy másik forgalomirányítón keresztül érhetők el.

• Nem található útvonal - Ha a csomag célcíme sem közvetlenül csatlakozó, sem távoli hálózathoz nem tartozik, a forgalomirányító megnézi, hogy van-e elérhető végső átjáró (gateway of last resort). Végső átjárónak hívjuk azt, ha a forgalomirányítón alapértelmezett útvonalat állítunk be. Ha van alapértelmezett útvonal, akkor forgalomirányító a csomagot a végső átjárónak továbbítja. Ha nincs alapértelmezett útvonal sem, akkor a csomagot a forgalomirányító eldobja. Csomag eldobásakor a forgalomirányító a csomag forrás IP-címének ICMP elérhetetlen (unreachable) üzenetet küld.

Az ábra folyamatábráján megnézhetjük

4.2.2.2 Legjobb útvonal

A legjobb útvonal meghatározásához ugyanahhoz a célhálózathoz vezető több útvonalat is meg kell vizsgálni és közülük kell kiválasztani az optimális vagy legrövidebb útvonalat a hálózat felé. Amikor ugyanahhoz a hálózathoz több útvonal is vezet, akkor mindegyik útvonal másik kimenő interfészen fogja elhagyni a forgalomirányítót a hálózat felé.
A legjobb útvonalat egy forgalomirányító protokoll választja ki, egy a hálózat távolságát tükröző érték vagy mérték alapján. A mérték a hálózat távolságának mérőszáma. Az a legjobb útvonal, amelyhez a legkisebb mérték tartozik.
A dinamikus forgalomirányító protokollok jellemzően a saját szabályaikat és mértékeiket használják a forgalomirányító táblák felépítéséhez és frissítéséhez. A forgalomirányító algoritmus minden útvonalhoz egy értéket, vagy más néven mértéket társít. A mérték az útvonal egy vagy több jellemző tulajdonsága alapján állhat elő. Néhány forgalomirányító protokoll több mérték kombinációjából állít elő egyetlen mértéket, ami alapján a választást végzi majd.
A következő listában néhány dinamikus protokollt láthatunk az általuk használt mértékkel:

• Routing Information Protocol (RIP) - Ugrásszám (hop count)

• Open Shortest Path First (OSPF) - A Cisco által használt költség a forrástól célig összegzett sávszélességen alapul.

• Enhanced Interior Gateway Routing Protocol (EIGRP) - Sávszélesség, késleltetés, terhelés, megbízhatóság

Az animáció megmutatja, hogy a használt mértéktől függően hogyan változhat az útvonal.

4.2.2.3 Terheléselosztás

Mi történik akkor, ha a forgalomirányító tábla kettő, vagy még több útvonalat is tartalmaz azonos mértékkel ugyanazon célhálózat felé?
Ha egy forgalomirányítónak egy cél felé kettő vagy több, azonos mértékű útvonala van, mindkét útvonalat azonos arányban fogja használni. Ezt hívják egyenlő vagy azonos költségű terhelésmegosztásnak. A forgalomirányító tábla egyetlen célhálózatot tartalmaz, de több kimenő interfésszel, minden azonos költségű úthoz egyet-egyet. A forgalomirányító ezeket a kimenő interfészeket fogja használni.
Ha helyesen konfigurálják, a terhelésmegosztás növelheti a hálózat hatékonyságát és teljesítményét. Egyenlő költségű terhelésmegosztást dinamikus forgalomirányító protokollokkal és statikus útvonalakkal egyaránt használhatunk.
MEGJEGYZÉS: Csak az EIGRP támogatja a nem egyenlő költségű terhelésmegosztást.
Az animáción példát láthatunk egyenlő költségű terhelésmegosztásra.

4.2.2.4 Adminisztratív távolság

Egy forgalomirányítón több forgalomirányító protokollt és statikus útvonalakat is konfigurálhatunk. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a forgalomirányító tábla ugyanahhoz a cél hálózathoz több forrásból is tartalmaz információt. Ha például a RIP és az EIGRP egyaránt konfigurálva vannak a forgalomirányítón, mindkét forgalomirányító protokoll tudomást szerezhet ugyanarról a célhálózatról. Azonban mindegyik forgalomirányító protokoll a cél elérésére különböző útvonal mellett is dönthet, a protokollok különböző mértékei alapján. A RIP az ugrások számát veszi alapul, amíg az EIGRP egy összetett mérték szerint dönt. De vajon melyik útvonalat fogja a forgalomirányító használni?
A Cisco IOS az adminisztratív távolságnak (administrative distance, AD) nevezett értéket használja annak eldöntésére, hogy az IP forgalomirányító táblába melyik útvonal kerüljön be. Az AD az útvonal információ megbízhatóságát, hihetőségét jelzi. Minél alacsonyabb az érték, annál megbízhatóbb az útvonal forrása. Például a statikus útvonal adminisztratív távolsága 1, az EIGRP által felderített útvonalé 90. Ugyanahhoz a célhálózathoz vezető két különböző útvonal esetén a forgalomirányító a kisebb adminisztratív távolságút választja. Ha a forgalomirányítónak egy statikus és egy EIGRP útvonal között kell választania, a statikus élvez elsőbbséget. Hasonlóan, egy 0-ás adminisztratív távolságú közvetlenül csatlakoztatott útvonal előnyt élvez az 1-es adminisztratív távolsággal rendelkező statikus úttal szemben.
Az ábra forgalomirányító protokollokat sorol fel és megmutatja a hozzájuk tartozó AD-t.

Egy Cisco IOS forgalomirányítón a show ip route parancs jeleníti meg a forgalomirányító IPv4 forgalomirányító tábláját. Egyéb információkat is kapunk, például azt, hogy honnan tanulta az útvonalat, mennyi ideje van az útvonal a táblában és melyik interfészt kell a cél irányában használni.

Példák a gyakori kódokra:

• L - A forgalomirányító interfészéhez rendelt címet jelenti. Ennek a segítségével tudja a forgalomirányító hatékonyan megállapítani, hogy a csomagot nem kell továbbítani, hanem neki kell elfogadnia.

• C - Közvetlenül csatlakozó hálózatot jelöl.

• S - Egy bizonyos hálózat felé bekonfigurált statikus útvonal.

• D - Dinamikusan megtanult hálózat, amelyet egy másik forgalomirányítótól kaptunk EIGRP-vel.

• O - Dinamikusan megtanult hálózat, amelyet OSPF protokollal kaptunk egy másik forgalomirányítótól.

 4.3.1.3 Távoli hálózatok irányítótábla bejegyzései

  Elengedhetetlen, hogy a hálózat rendszergazdája értse az IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla tartalmát. Az ábra az R1 forgalomirányító táblájának egy IPv4-re vonatkozó bejegyzését tartalmazza a 10.1.1.0 távoli hálózatról.

A bejegyzés az alábbi információkat tartalmazza:

• Az útvonal forrása - Megadja, hogy a forgalomirányító honnan tanulta meg az adott útvonalat.

• Célhálózat - A célhálózat címe.

• Adminisztratív távolság - Az útvonal forrásának megbízhatóságát jelenti. A kisebb számok jelentik a preferálandó útvonalforrásokat.

• Mérték - A távoli hálózat eléréséhez társított érték. A kisebb érték jobb útvonalat jelöl.

• Következő ugrás - Annak a következő forgalomirányítónak az IPv4-címe, amelyhez a csomagot továbbítani kell.

• Az útvonal időbélyege - Az útvonal megtanulása óta eltelt idő.

• Kimenő interfész - Az a kimenő interfész, amelyiken a csomagot a célja felé továbbítani kell.

4.3.4.2 IPv4 forgalomirányító protokollok

Egy dinamikus forgalomirányító protokollt használó forgalomirányító nem egyszerűen meghatározza a legjobb útvonalat valamely hálózat felé, de új útvonalat is keres, ha az eredeti már használhatatlanná vált (vagy másképpen mondva megváltozott a topológia). Ebből a szempontból a dinamikus forgalomirányító protokollok előnyösebbek a statikus útvonalaknál. A dinamikus forgalomirányító protokollt használó forgalomirányítók automatikusan cserélnek információkat egymás között, a hálózati rendszergazda beavatkozása nélkül képesek a topológia változásaihoz alkalmazkodni.
A Cisco ISR forgalomirányítók számos dinamikus IPv4 forgalomirányító protokollt támogatnak:

• EIGRP Továbbfejlesztett belső átjáró irányító protokoll (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol)

• OSPF - Legrövidebb út protokoll (Open Shortest Path First)

• IS-IS - Közbülső Rendszerből Közbülső Rendszerbe (Intermediate System-to-Intermediate System)

• RIP - Forgalomirányítási Információs Protokoll (Routing Information Protocol)

Az IOS által támogatott forgalomirányító protokollok listáját megtudhatjuk, ha kiadjuk a router ? parancsot globális konfigurációs módban, amint az ábrán is látható.
MEGJEGYZÉS: A kurzus elsődlegesen az EIGRP és OSPF protokollokkal foglalkozik. A RIP-et ismertetni fogjuk

4.3.4.3 IPv4 dinamikus forgalomirányítás példák

Ebben a dinamikus forgalomirányításról szóló példában feltesszük, hogy R1 és R2 már az EIGRP forgalomirányító protokoll használatára konfigurálva van. A forgalomirányítók a közvetlenül csatlakozott hálózatokat is hirdetik. R2 azt hirdeti, hogy ő az alapértelmezett átjáró más hálózatok felé.
Az ábrán levő parancskimenet az R1 forgalomirányító tábláját mutatja, miután a forgalomirányítók egymás közti frissítései lezajlottak és a hálózat konvergált. A közvetlenül csatlakoztatott és a link-local interfészek mellett három ‘D‘ bejegyzés van a táblában.

• Az egyik bejegyzés kezdetén a ‘D*EX‘ azt jelenti, hogy a forrása EIGRP (‘D’). Az útvonal egy kijelölt alapértelmezett útvonal (‘*’), és ez egy külső útvonal (‘*EX’) amelyet az EIGRP továbbított.

• A másik két ‘D‘ jelzésű bejegyzés az alapján került be a forgalomirányító táblába, ahogy R2 frissítette saját LAN-jait.

4.3.4.4 IPv6 forgalomirányító protokollok

 Az IPv6 forgalomirányítók akkor továbbítják csak a forgalmat, ha azt konfiguráltuk az ipv6 unicast-routing globális konfigurációs paranccsal.

 4.3.4.5 IPv6 dinamikus forgalomirányítás példák
Az R1 és R2 forgalomirányítók az IPv6-ot támogató EIGRP (EIGRP for IPv6) dinamikus forgalomirányító protokoll használatára vannak konfigurálva. (Ez az IPv4-hez tartozó EIGRP IPv6-os megfelelője.)
Az R1 forgalomirányító táblájának megtekintéséhez adjuk ki a show ipv6 route parancsot, ahogyan az ábrán is látható. Az ábrán levő parancskimenet az R1 forgalomirányító tábláját mutatja, miután a forgalomirányítók egymás közti frissítései lezajlottak és a hálózat konvergált. A csatlakozó és helyi útvonalakon kívül kettő ‘D’ jelű bejegyzés (EIGRP útvonal) van a forgalomirányító táblában.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90463/Szakdolgozat%20_Ruszcs%E1k%20P%E9ter.pdf;jsessionid=C4CEF6F954F049B3268E6A956B644594?sequence=1

 http://szit.hu/doku.php?id=oktatas:h%C3%A1l%C3%B3zat:cisco:router